Napjaink egyik legizgalmasabb és leggyorsabban fejlődő iparága a mobiltechnológia, amely - a szinte bárki számára elérhető újításaival - minden eddiginél közelebb hozta a nagyvilágot a felhasználókhoz. Gondoljunk csak a sokak számára nélkülözhetetlen okostelefonokra, amelyek mindennapjaink részeként egyszerre szolgálnak munka- és navigációs eszközként, telefonként, személyi számítógépként és szórakoztató eszköz gyanánt is. Az eddigi sikertörténet és a nem túl távoli jövő bemutatása végett az alábbiakban a mobiltechnológia fejlődésének mérföldköveit vettük lajstromba.

Az első mobiltelefon - Bell Systems jóvoltából – 1945-ben született meg. A mobilitás azonban ekkor még erősen korlátozott volt: a készülékeket méretüknél fogva általában autókba szerelték. Bár a távbeszélés már a bázisállomások által körülhatárolt cellás megoldáson alapult, az adott cella átlépése a beszélgetés megszakadását eredményezte, mert ekkor még manuálisan kellett a frekvenciát állítani. Ezeket a készülékeket tekintik az első generációs (1G) mobiltelefonok elődeinek, így ezt a korszakot gyakran 0G-nek hívják.

A 70-es évek elején megérkező 1G hálózatok legfőbb jellemvonása az automatikus cellaváltás volt, ami lehetővé tette, hogy cellaátlépés esetén is folyamatos legyen a beszélgetés. Az országos lefedettség azonban még ekkor sem volt jellemző, igaz a hálózatok csatlakoztathatóak voltak a már létező vezetékes telefonszolgáltatásokhoz. Ezzel párhuzamosan megjelent az igény a titkosításra, mert ebben az időben szinte bármely beszélgetésbe bele lehetett hallgatni.  Az akkoriban egymás mellett működő, nem kompatibilis rendszerek jelenléte nem tette lehetővé a külföldi telefonálást, illetve a készülékek még mindig nagyméretűek és relatíve drágák voltak. Kevesen engedhették meg maguknak és jellemzően munkaeszközként funkcionáltak. A számos korlátozó tényező miatt az 1G hálózatok népszerűsége még igen csekély maradt.

Nem úgy a '90-es években kibontakozó 2G.  Ekkor vezették be a digitális jelátvitelt, amely a korábbi analóg rendszerekhez képest jóval hatékonyabb sávkihasználást és energiagazdálkodást eredményezett. Rendszerszinten ez a hálózati lefedettség javulását, készülékszinten pedig az akkumulátorok - és ezzel párhuzamosan - a telefonok méretének csökkenését eredményezte. A digitalizálás további előnye, hogy lehetőség nyílt az úgynevezett integrált szolgáltatások megalapozására is, azaz a beszéd mellett megjelent az adatátvitel. Szintén forradalminak számító újítás volt a SIM kártya bevezetése, amely a korábbiakkal ellentétben már nem a készülék, hanem az ügyfél azonosítására szolgált, így a készülékek cseréje is sokkal egyszerűbbé vált.

Az újítások felfuttatták a mobiltelefóniát, amely így a kevésbé vagyonos réteg számára is elérhetővé vált. A 2G-s hálózatok egyébként többféle verzióban jelentek meg a világ különböző tájain. Idővel azonban az európai GSM rendszer vált a leginkább elterjedtté, és ennek továbbfejlesztett verziói jelölték ki az utat a harmadik generáció számára.

A 3G megjelenését a még jobb hangminőség-, a minél nagyobb adatátviteli sebesség elérése, valamint a minél szerteágazóbb multimédiás szolgáltatások bevezetése motiválta. A 2000-es évek első felétől hódító szabványcsalád - amelynek legnépszerűbb európai képviselője az úgynevezett UMTS hálózat - mindezt új, GSM alapokon nyugvó technológiai megoldásokkal volt képes elérni. Az UMTS hálózatok hang- és adatátvitele már vetekszik a vezetékes rendszereken korábban megszokottakéval. A zenehallgatás, a különféle multimédiás játékok és filmnézés mellett lehetővé tették például a videó telefonálást is.

Mostanra azonban a 3G-n is átszáguldott a digitális evolúció. A negyedik generáció LTE elnevezésű rendszere 2009-ben startolt Osloban és Stockholmban, ám véglegesítése és az első LTE képes okostelefonok megjelenése 2011-re tehető. A 4G-t már kizárólag "csak" adatátvitelre fejlesztették. A technológia teljesen IP alapú. A jelenleg elméletben elérhető legnagyobb adatátviteli sebesség másodpercenként 3 gigabit körül mozog, ami a gyakorlatban, úgynevezett mobilkörnyezetben 100 megabit/szekundumot jelent.

Napjainkban ez a szabvány a mobil távközlési rendszerek csúcsa, ám a szolgáltatók 2020-ra már az 5G bevezetését tervezik. Az 5G már a valóban gigabites sebesség elérését, és internetre csatlakoztatott, önműködő kütyük milliárdjainak kiszolgálását tűzte ki célul, ami megalapozhat egy energia- és költséghatékony, így jóval fenntarthatóbb, "intelligens" eszközök által kiszolgált jövőt.

Rövidítések
G: generáció
SIM: Előfizető Azonosító Modul (Subscriber Identity Modul)
GSM: A második generációs digitális cellás hálózatok protokolljainak leírására használt szabvány. (Eredetileg a Groupe Spécial Mobile-ról, a szabványt megalkotó nemzetközi csoportról, de később Global System for Mobile Communications,)
UMTS: Az európai 3G szabvány (Universal Mobile Telecommunications System)
LTE: Negyedik generációs mobil adatátviteli szabvány (Long Term Evolution)
Mb/s: megabit/secundum
Gb/s: gigabit/secundum

2017. szeptember 14.

Olvastad már?

A tévézés szabadsága . . . tovább
Eltörölték a roamingdíjat. . . tovább
HD-ready, full vagy ultra HD . . . tovább
Analóg televíziózás . . . tovább
Díjazott hűség . . . tovább