Mobiltechnológiák, avagy a táskafontól az okostelefonig

26

Mobiltechnológiák, avagy a táskafontól az okostelefonig

Napjaink egyik legizgalmasabb és leggyorsabban fejlődő iparága a mobiltechnológia, amely - a szinte bárki számára elérhető újításaival - minden eddiginél közelebb hozta a nagyvilágot a felhasználókhoz. Gondoljunk csak a sokak számára nélkülözhetetlen okostelefonokra, amelyek mindennapjaink részeként egyszerre szolgálnak munka- és navigációs eszközként, telefonként, személyi számítógépként és szórakoztató eszköz gyanánt is. Az eddigi sikertörténet és a nem túl távoli jövő bemutatása végett az alábbiakban a mobiltechnológia fejlődésének mérföldköveit vettük lajstromba.

Az első mobiltelefon - Bell Systems jóvoltából – 1945-ben született meg. A mobilitás azonban ekkor még erősen korlátozott volt: a készülékeket méretüknél fogva általában autókba szerelték. Bár a távbeszélés már a bázisállomások által körülhatárolt cellás megoldáson alapult, az adott cella átlépése a beszélgetés megszakadását eredményezte, mert ekkor még manuálisan kellett a frekvenciát állítani. Ezeket a készülékeket tekintik az első generációs (1G) mobiltelefonok elődeinek, így ezt a korszakot gyakran 0G-nek hívják.

A 70-es évek elején megérkező 1G hálózatok legfőbb jellemvonása az automatikus cellaváltás volt, ami lehetővé tette, hogy cellaátlépés esetén is folyamatos legyen a beszélgetés. Az országos lefedettség azonban még ekkor sem volt jellemző, igaz a hálózatok csatlakoztathatóak voltak a már létező vezetékes telefonszolgáltatásokhoz. Ezzel párhuzamosan megjelent az igény a titkosításra, mert ebben az időben szinte bármely beszélgetésbe bele lehetett hallgatni.  Az akkoriban egymás mellett működő, nem kompatibilis rendszerek jelenléte nem tette lehetővé a külföldi telefonálást, illetve a készülékek még mindig nagyméretűek és relatíve drágák voltak. Kevesen engedhették meg maguknak és jellemzően munkaeszközként funkcionáltak. A számos korlátozó tényező miatt az 1G hálózatok népszerűsége még igen csekély maradt.

Nem úgy a '90-es években kibontakozó 2G.  Ekkor vezették be a digitális jelátvitelt, amely a korábbi analóg rendszerekhez képest jóval hatékonyabb sávkihasználást és energiagazdálkodást eredményezett. Rendszerszinten ez a hálózati lefedettség javulását, készülékszinten pedig az akkumulátorok - és ezzel párhuzamosan - a telefonok méretének csökkenését eredményezte. A digitalizálás további előnye, hogy lehetőség nyílt az úgynevezett integrált szolgáltatások megalapozására is, azaz a beszéd mellett megjelent az adatátvitel. Szintén forradalminak számító újítás volt a SIM kártya bevezetése, amely a korábbiakkal ellentétben már nem a készülék, hanem az ügyfél azonosítására szolgált, így a készülékek cseréje is sokkal egyszerűbbé vált.

Az újítások felfuttatták a mobiltelefóniát, amely így a kevésbé vagyonos réteg számára is elérhetővé vált. A 2G-s hálózatok egyébként többféle verzióban jelentek meg a világ különböző tájain. Idővel azonban az európai GSM rendszer vált a leginkább elterjedtté, és ennek továbbfejlesztett verziói jelölték ki az utat a harmadik generáció számára.

A 3G megjelenését a még jobb hangminőség-, a minél nagyobb adatátviteli sebesség elérése, valamint a minél szerteágazóbb multimédiás szolgáltatások bevezetése motiválta. A 2000-es évek első felétől hódító szabványcsalád - amelynek legnépszerűbb európai képviselője az úgynevezett UMTS hálózat - mindezt új, GSM alapokon nyugvó technológiai megoldásokkal volt képes elérni. Az UMTS hálózatok hang- és adatátvitele már vetekszik a vezetékes rendszereken korábban megszokottakéval. A zenehallgatás, a különféle multimédiás játékok és filmnézés mellett lehetővé tették például a videó telefonálást is.

Mostanra azonban a 3G-n is átszáguldott a digitális evolúció. A negyedik generáció LTE elnevezésű rendszere 2009-ben startolt Osloban és Stockholmban, ám véglegesítése és az első LTE képes okostelefonok megjelenése 2011-re tehető. A 4G-t már kizárólag "csak" adatátvitelre fejlesztették. A technológia teljesen IP alapú. A jelenleg elméletben elérhető legnagyobb adatátviteli sebesség másodpercenként 3 gigabit körül mozog, ami a gyakorlatban, úgynevezett mobilkörnyezetben 100 megabit/szekundumot jelent.

Napjainkban ez a szabvány a mobil távközlési rendszerek csúcsa, ám a szolgáltatók 2020-ra már az 5G bevezetését tervezik. Az 5G már a valóban gigabites sebesség elérését, és internetre csatlakoztatott, önműködő kütyük milliárdjainak kiszolgálását tűzte ki célul, ami megalapozhat egy energia- és költséghatékony, így jóval fenntarthatóbb, "intelligens" eszközök által kiszolgált jövőt.

Rövidítések
G: generáció
SIM: Előfizető Azonosító Modul (Subscriber Identity Modul)
GSM: A második generációs digitális cellás hálózatok protokolljainak leírására használt szabvány. (Eredetileg a Groupe Spécial Mobile-ról, a szabványt megalkotó nemzetközi csoportról, de később Global System for Mobile Communications,)
UMTS: Az európai 3G szabvány (Universal Mobile Telecommunications System)
LTE: Negyedik generációs mobil adatátviteli szabvány (Long Term Evolution)
Mb/s: megabit/secundum
Gb/s: gigabit/secundum

2017. szeptember 14.

Olvastad már?

A tévézés szabadsága . . . tovább
Eltörölték a roamingdíjat. . . tovább
HD-ready, full vagy ultra HD . . . tovább
Analóg televíziózás . . . tovább
Díjazott hűség . . . tovább




Szolgáltató Kereső: Hasonlítson össze, válasszon és rendeljen több mint 40 távközlési szolgáltató ajánlataiból!

Szolgáltató Kereső

Hasonlítson össze, válasszon és rendeljen több mint 40 távközlési szolgáltató ajánlataiból!

  1. Kérjük, adja meg az előfizetés típusát!
  2. Milyen szolgáltatás érdekli?Kérjük, első lépésben az előfizetés típusát adja meg.
  3. A pontos találatok érdekében adja meg irányítószámát és címét!Kérjük, második lépésben a szolgáltatás típusát adja meg.
Házszám

Adja meg a házszámot pl. 5, 10-12!

Házszám extra

Amennyiben a házszámhoz tartozik
kiegészítő (pl. 10/A), itt adja meg (pl. A)!

Házszám

Adja meg a házszámot pl. 5, 10-12!

Házszám extra

Amennyiben a házszámhoz tartozik
kiegészítő (pl. 10/A), itt adja meg (pl. A)!

Kérjen visszahívást!