Ha földcsuszamlásszerű változásokat nem is hoz, az elmúlt évek trendjeit kissé módosíthatja a Facebook-csoport ellen indított hirdetői bojkott. A közösségi média, illetve úgy általában a célzott elérést kínáló amerikai technológiai óriások (elsősorban a Google és a Facebook) az elmúlt években nagyon látványosan lefölözték az internetes hirdetési piacot, folyamatos térnyerésüknek azonban a mostani fejlemények rövid távon megálljt parancsolhatnak.

Régi kritika

A Facebookot azért kezdték bojkottálni a platformon elhelyezett reklámokra dollármilliárdokat elköltő globális márkák, mert megítélésük szerint a cég nem tesz eleget a gyűlöletbeszéd ellen. A történet egyáltalán nem előzmény nélküli, a Facebookot és a Google-t elég régóta kritizálják amiatt, hogy nem szűrik megfelelően a felületeiken megjelenő tartalmakat, így rengeteg téves, vagy akár direkt hazug, káros, romboló információ tűnik fel a közösségi médiában.

Még a hirdetői reakciók sem teljesen váratlanok, hiszen néhány éve a Google által birtokolt YouTube-on függesztette fel időlegesen a reklámköltését több cég is. Ezúttal a rendőri brutalitás következtében elhunyt George Floyd esete, illetve az arra adott közösségimédia-reakciók irányították a figyelmet az oldalak talán legnagyobb hiányosságára.

Nem bírod, hogy mindig lassú? Ideje szélessávra váltani!

Otthoni internet ajánlatok a Telenet.hu-n

Unilever, Ford, Adidas

A Stop Hate for Profit kampányt, amelyhez sorra csatlakoznak a cégek, még június közepén indította hat civil szervezet, amint ez a nevéből kiderül, azért, mert úgy ítélték meg, hogy Facebook a nyereségért cserébe átsiklik a gyűlöletkeltés felett. A kezdeményezés mögé viszonylag hamar elkezdtek beállni különböző vállalatok, eleinte azonban csak kisebbek. Az érintett felületek és a média ingerküszöbét akkor érte el a dolog, amikor az amerikai távközlési óriás Verizon, majd néhány órával később a havonta 2-3 millió dollárt Facebook hirdetésekre költő Unilever is bejelentette: nem reklámoz tovább a közösségi oldalon.

Ezt követően sorra jött a többi vállalat is: július első hétvégéjére már több százasra hízott a lista, amelyen olyan cégek szerepeltek, mint a Puma, a Ford, az Adidas, a világ legnagyobb gyógyszergyártójának számító Pfizer, vagy éppen az alkoholóriás Diageo. A Coca-Cola pedig ugyan ehhez a kampányhoz nem csatlakozott, de június végén ők is úgy döntöttek, hogy egy ideig befagyasztják reklámjaikat az összes közösségi platformon.

Letarolták a piacot

Azon túl, hogy az érintett vállalatok emiatt rengeteg bevételtől esnek el, maga a bojkott rövid távon átrendezheti a teljes piacot. Méghozzá épp ellentétes irányba, mint amit az elmúlt években megszokhattunk. Az előző évtizedben ugyanis az volt a jellemző, hogy a hirdetéseknek ugyan egyre nagyobb része kerül az internetre, ebből a pénzből egyre kevésbé voltak képesek a kisebb helyi szereplők, például a hírportálok, magazinok, vagy egyéb gyűjtőoldalak profitálni. A pénz jelentős része ugyanis azokhoz a globális nagyvállalatokhoz áramlott, amelyek nagyon jól célzott elérést tudtak kínálni a hirdetőknek.

Ez a folyamat elég jól lekövethető a magyar piacon is. Az IAB Hungary és a Magyar Reklámszövetség adatai szerint a hazai digitális reklámköltés 2009 és 2019 között ugyan közel négyszeresére nőtt, a bővülés jelentős része azonban nem az itthoni szereplőknél csapódott le. Az olyan globális cégek részesedése, mint a Facebook és a Google ugyanebben a tíz évben 21-ről 57 százalékra emelkedett, azaz ma már a magyarországi hirdetők is főleg ezeken a platformokon reklámoznak.

A mostani bojkott valamelyest visszafordíthatja ezt a folyamatot, bár tartós változáshoz valószínűleg nem vezet. Elég sokatmondó Mark Zuckerberg Facebook-alapító magabiztossága, aki július elején egy interjúban arról beszélt, hogy nem kívánnak változtatni a posztok kezelésének és szűrésének gyakorlatán, és arra számít, hogy a hirdetők enélkül is visszatérnek majd.

2020.07.22.

Olvastad már?