Több évnyi gyengélkedés után úgy tűnik, 2018-ban magára talált a globális tévépiac. Tavaly ugyanis – szakértők szerint nem függetlenül a labdarúgó világbajnokságtól, ami mindig megdobja az eladásokat – 221 millió televíziókészüléket értékesítettek világszerte, márpedig ez durván 3 százalékkal több az egy évvel korábbinál – derül ki az IHS Markit adataiból.

Bár a növekedés első ránézésre nem tűnik nagynak, egyes források szerint évtizedes csúcsnak számít, az elmúlt időszakban ugyanis inkább az volt jellemző, hogy egyre kevesebb tévét adtak el a gyártók. Ráadásul most az ágazat egy része abban bízik, hogy a bővülés hosszabb távon is kitarthat.

Ez részben annak köszönhető, hogy az emberek egyre lelkesebben vásárolnak a korábbinál nagyobb és jobb képminőséget, valamint több kényelmi funkciót biztosító készülékeket. Tavaly az átlagos készülékméret egy collal emelkedett, és látványosan megugrott az internetkapcsolattal is rendelkező, azaz úgynevezett okostévék piaci részesedése is.

Ami azonban talán ennél is fontosabb fejlemény, hogy ma már az eladott új televíziók több mint fele világszinten is ultra-HD (UHD, vagy más elnevezéssel 4K) felbontással rendelkezik. Egyes piacokon még ennél is magasabb ez az arány: Nyugat-Európában, Észak-Amerikában és Kínában egyaránt tízből hat eladott televízió ilyen. Kelet-Európában ugyan tavaly az IHS Markit szerint még nem értük el az 50 százalékos mutatót, Magyarország azonban régiós összevetésben jól áll, nálunk ugyanis már az UHD készülékekből fogy több.

Az UHD olyan tévé, amelynek kijelzőjén 8,2 millió képpont található, négyszer több, mint egy full-HD készülékén, így rendkívül részletgazdag képet biztosít. A gond csak az, hogy ezt egyelőre sehol a világon nem tudják igazán kihasználni a nézők. Ahhoz ugyanis, hogy ilyen jó felbontású műsort nézhessünk, nem elég, ha a tévénk tudja ezt, rögzíteni is így kell az adást, és sugározni is.

Márpedig UHD minőségben sugárzott csatornából globálisan is csak néhány tucat van. A legtöbb, összesen hat darab Dél-Koreában, a nyugat-európai országokban jellemzően 2-3, az Egyesült Államokban kettő, a kelet-közép-európai térség államaiban pedig jobb esetben 1-1. Itthon például egy sincs, sőt, Magyarországon sok csatornát még sima HD minőségben sem lehet fogni.

Ez alapján elmondható, hogy a tévékészülékek jelenleg némileg megelőzik a korukat – ezen az onlinetévézés idővel segíthet, szakértők szerint ott hamarabb teret nyer az UHD. Az adatok azonban azt mutatják, hogy a felhasználók nemcsak a képminőséget nem használják ki a tévéjükön, de az egyéb funkciókat sem: hiába van egyre több embernek okostévéje, sokan ezt is csak hagyományos televízióként nézik.

2019. július 23.

Olvastad már?